Az önkormányzat szervezeti és működési szabályzata

Máriahalom Község Önkormányzat Képviselő-testülete 3/2021. (V. 3.) önkormányzati rendelete

a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról

Máriahalom Község Önkormányzata Képviselő-testületének – a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. § (4) bekezdése szerinti – hatáskörében eljáró Máriahalom község polgármestere a veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről szóló 27/2021.(I.29.) Kormányrendelettel kihirdetett veszélyhelyzetre tekintettel, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1. §(1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Máriahalom Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat)

(2) Az Önkormányzat székhelye: 2527 Máriahalom, Széchenyi Ferenc utca 31.

(3) A közös önkormányzati hivatal hivatalos elnevezése: Dági Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal)

(4) Az Önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását és az államháztartási szakágazat rend szerinti besorolását az 1. melléklet tartalmazza.

(5) Máriahalom Község Önkormányzata Képviselő-testülete által alapított és fenntartott költségvetési szerv

• a) megnevezése: Máriahalomi Napköziotthonos Óvoda
• b) székhelye: 2527 Máriahalom, Széchenyi Ferenc utca 38.

2. A képviselő-testület átruházott hatáskörei

2. §A képviselő-testület átruházott hatásköreit a 2. melléklet tartalmazza

3. A képviselő-testület működése

3. §(1) A képviselő-testület havonta, általában a hónap utolsó csütörtökjén rendes ülést tart, időpontját a tárgyév elején elfogadandó ülésterv tartalmazza. A képviselő-testület július-augusztus hónapokban terv szerinti ülést nem tart.

(2) A képviselő-testület ülését, főszabályként, az Önkormányzat székhelyére kell összehívni. Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülése a székhelyén kívül máshová is összehívható, ez esetben az indokot a meghívóban közölni kell.

(3) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetére a képviselő-testületet az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze. Az így összehívott ülés vezetésének módjára a Képviselő-testület ülésének vezetésére e rendeletben előírt szabályokat kell alkalmazni.

(4) A Képviselő-testület és a bizottság ülésének meghívóját – a lakosság tájékoztatása érdekében – a Hivatal hirdetőtáblájára ki kell függeszteni.

4. §(1) A Képviselő-testület terv szerinti ülésének összehívása az ülés előtt legalább öt nappal, írásos meghívó kiküldésével történik.

(2) A meghívót valamennyi előterjesztéssel együtt az alábbi, tanácskozási joggal is rendelkezőknek kell megküldeni:

• a) polgármesternek,
• b) alpolgármesternek,
• c) települési képviselőknek, és
• d) jegyzőnek.

(3) Meghívót kell küldeni a Máriahalmi Német Nemzetiségi Önkormányzat elnökének, akit az ülésen tanácskozási joggal részt vehet.

(4) Meghívót és csak az adott napirendi ponttal érintett előterjesztést kell megküldeni annak, aki valamely előterjesztésről való döntésben közvetlenül érintett. Őt, mint meghívott vendéget a saját ügyét érintő napirendi pont tárgyalásakor tanácskozási jog illeti meg.

5. §(1) A képviselő-testület ülése a tervben nem szereplő alkalmakkor is összehívható, mely ez esetben rendkívüli ülésnek minősül. A rendkívüli ülés összehívható írásban, telefonon vagy személyesen.

(2) A polgármester összehívhatja a képviselő-testület rendkívüli ülését, ha megítélése szerint az ülés összehívására és döntéshozatalra a tervben meghatározott üléseken kívül az Önkormányzat, a képviselő-testület és szervei, az intézmények, a település, a lakosság érdekeit érintő okból szükség van.

(3) A rendkívüli ülés lebonyolítására egyebekben a terv szerinti ülésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

6. §(1) A képviselő-testület ülésének vezetése során a polgármester, illetőleg a levezető elnök által ellátandó feladatok:

• a) az ülés megnyitása, bezárása,
• b) a határozatképesség megállapítása és annak az ülés alatt folyamatos figyelemmel kísérése,
• c) napirend előterjesztése,
• d) a zárt ülés tényének bejelentése,
• e) az egyes napirendeknek tárgyalásának levezetése, ezen belül
  • ea) vita megnyitása,
  • eb) hozzászólásokra, kiegészítésekre, kérdésekre a szó megadása,
  • ec) a vita összefoglalása,
  • ed) az indítványok szavazásra való feltevése,
  • ee) határozati javaslatok, rendeletek szavazásra bocsátása,
  • ef) a szavazás eredményének megállapítása,
  • eg) a napirend tárgyában hozott döntés kihirdetése,
• f) az ülés rendjének fenntartása,
• g) ügyrendi kérdések szavazásra bocsátása.

(2) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester, illetőleg a levezető elnök gondoskodik, aki a következő intézkedéseket teheti meg:

• a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgytól, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő, rágalmazó kifejezéseket használ, illetőleg a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít,
• b) az indokolatlanul hosszúra nyúlt vita lezárását indítványozhatja,
• c) a hozzászólások időtartamának korlátozását indítványozhatja,
• d) tárgyalási szünetet rendelhet el legfeljebb 60 percre,
• e) a tanácskozás folytatását akadályozó nem várt rendkívüli körülmény felmerülésekor az ülést meghatározott időre félbeszakíthatja, berekesztheti.

(3) A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a levezető elnök rendreutasíthatja a hallgatóként résztvevő rendzavarót, ismétlődő rendzavarása esetén pedig a tanácskozóterem elhagyására kötelezheti, szükség esetén karhatalom igénybevételével.

(4) A képviselő-testület nyilvános ülésén azok, akik tanácskozási joggal nem rendelkeznek, a hallgatóság és a meghívott vendégek, a számukra kijelölt helyen foglalhatnak helyet. A hallgatóként megjelent személy köteles tiszteletben tartani az ülés méltóságát, magatartásával azt nem zavarhatja. Jelentkezését követően akkor szólhat hozzá legfeljebb két percben, ha arra a levezető elnök engedélyt ad.

(5) A levezető elnöknek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni nem lehet.

7. §(1) A levezető elnök terjeszti elő a napirendi pontokat. A polgármester, levezető elnök, települési képviselő és a bizottság javaslatot tehet a napirendi pontok sorrendjének megváltoztatására, új napirendi pont felvételére, napirendi pont törlésére.

(2) A napirendi pontok tárgyalásának megkezdése előtt, a napirend előtti hozzászólások keretében a polgármester, települési képviselő vagy a bizottság részéről tájékoztató hangozhat el a Képviselő-testület előző ülése óta eltelt fontosabb Önkormányzati, társadalmi eseményekről, átruházott hatáskörben hozott döntésekről, intézkedésekről, illetőleg arról, amit a polgármester, a települési képviselő vagy a bizottság közérdekűnek tart. A levezető elnök a napirend előtti hozzászólások keretében az ülésen megjelenő, tanácskozási joggal nem rendelkező vendégeknek, a hallgatóság tagjainak is megadhatja hozzászólásra a szót legfeljebb két percben.

(3) A napirend előtti hozzászólás szándékát a levezető elnöknek az ülés megnyitása előtt jelezni kell. A napirend előtti hozzászólások időkerete tíz perc. A levezető elnök az időkeret letelte után napirend előtti hozzászólásra nem ad szót.

8. §(1) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó határozati javaslat, rendelet-tervezet, jelentés, beszámoló, tájékoztató.

(2) A képviselő-testület ülésére általában írásos előterjesztést kell készíteni. A polgármester kivételesen, alapos indokkal (pl. az előkészítésre rendelkezésre álló idő rövidsége, a döntéshozatalhoz szükséges információk beszerzése, terjedelmi ok miatt) engedélyezheti az írásbeli előterjesztésnek a meghívó kiküldéséhez képest későbbi kiküldését, esetleg az ülésen történő kiosztását, ismertetését.

(3) Kivételes és indokolt esetben, a képviselő-testület döntése alapján, lehetőség van szóbeli előterjesztésre is. A szóbeli előterjesztés legyen tárgyszerű, lényegre törő, és tartalmazzon döntési javaslatot.

(4) Írásbeli vagy szóbeli előterjesztés nélkül napirend nem tárgyalható.

(5) Előterjesztő lehet a polgármester, alpolgármester, települési képviselő, a bizottság, bizottsági tag, a jegyző, továbbá feladatkörében az Önkormányzati intézmény vezetője; beszámoló, tájékoztató esetén, feladatkörében, az érintett személy, szervezet.

(6) A polgármester előzetes engedélye alapján a kiküldendő előterjesztés terjedelme korlátozható, ha a sokszorosítás technikai nehézségbe ütközik, költsége vagy időigénye aránytalanul magas. Erről a tényről a képviselő-testületet tájékoztatni kell azzal együtt, hogy a teljes anyag megismerhetőségét a Hivatalban biztosítani kell.

9. §(1) A napirendi pontokat az elfogadott sorrendben kell tárgyalni. A levezető elnök minden napirendi pont felett megnyitja a vitát, melynek során

• a) először az előterjesztő (előadó) szóbeli kiegészítést tehet, új információkat vagy lényegre törő összefoglalást adhat,
• b) az előterjesztőhöz először a települési képviselők, majd a tanácskozási joggal résztvevők kérdést, észrevételt, hozzászólást intézhetnek,
• c) a vendégek, a hallgatóság tanácskozási joggal nem rendelkező tagjai a napirendhez kapcsolódva – legfeljebb két percben – hozzászólhatnak, kérdést tehetnek fel, ha erre a levezető elnök engedélyt ad.

(2) A települési képviselők hozzászólására a jelentkezés sorrendjében kerül sor. A szót a polgármester, illetőleg a levezető elnök adja meg. A hozzászólás időtartama legfeljebb öt perc. Ugyanazon napirendi pont keretében, ugyanazon képviselő ismételt hozzászólásának időtartama a kettő percet nem haladhatja meg. Ismételt hozzászólás esetén az idő túllépése miatt a levezető elnök, figyelmeztetést követően, megvonhatja a szót.

(3) A települési képviselő és a bizottság, a vita lezárásáig, az előterjesztéshez módosító indítványt terjeszthet elő. A bizottság bármely előterjesztéshez, azok módosító javaslataihoz értékelést, ajánlást, javaslatot nyújthat be a képviselő-testülethez a szavazás megkezdéséig.

(4) Az előterjesztő – figyelemmel a vitában is elhangzottakra – az előterjesztésben szereplő javaslatát, módosító javaslatát a vita lezárásáig módosíthatja, kiegészítheti, vagy a szavazás megkezdéséig visszavonhatja. Javaslata visszavonása esetén arról a képviselő-testületnek nem kell dönteni.

(5) A szavazás megkezdéséig a polgármester, települési képviselő vagy a bizottság javasolhatja a döntés elnapolását.

(6) A napirendi vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a képviselő-testület tagjai javaslatot tehetnek, melyről a képviselő-testület dönt.

(7) A vita lezárását követően, a határozathozatal előtt, a jegyzőnek kell szót adni, ha a javaslatokkal kapcsolatban törvényességi észrevételt kíván tenni.

(8) Ha a napirendi ponthoz több hozzászóló nincs, a levezető elnök a vitát lezárja, és rátér a szavaztatásra.

10. §(1) A nyílt szavazás személyesen, egységes lebonyolítással, kézfeltartással történik. A levezető elnök először az “igen”, majd a “nem”, végül a “tartózkodom” szavazatok számát állapítja meg.

(2) Az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott döntési javaslatokat egyenként kell szavazásra bocsátani. Először – az elhangzás sorrendjében – a módosító indítványokról kell határozathozatal nélkül dönteni, majd az elfogadott módosítások figyelembevételével végleges döntést hozni.

(3) A szavazásra bocsátás, a szavazatok összesítése és a szavazás eredményének megállapítása a levezető elnök feladata. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, és azt a levezető elnök vagy bármely képviselő kéri, a szavazást egy ízben meg kell ismételni.

11. §(1) A levezető elnök vagy legalább két képviselő indítványára név szerinti szavazást kell elrendelni. Ügyrendi kérdésben nem lehet név szerinti szavazást tartani.

(2) A név szerinti szavazás alkalmával a polgármester névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít, és a képviselő által adott választ (“igen”, “nem”, “tartózkodom”) a jegyző a névsorban a képviselő neve mellett rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti. A névsor az ülésről készült jegyzőkönyv melléklete.

12. §(1) A titkos szavazás lebonyolításáról az Ügyrendi Bizottság, mint szavazatszámláló bizottság gondoskodik. Amennyiben az Ügyrendi Bizottság bármely oknál fogva működésképtelen, a képviselő-testület a titkos szavazás lebonyolítására eseti bizottságot hoz létre.

(2) A titkos szavazás szavazólapok, és szavazólapgyűjtő urna alkalmazásával történik. A szavazólap tartalmazza az eldöntendő kérdést, és a kérdésre adható választ (“igen”, “nem”, “tartózkodom”). Szavazni az adható válasz melletti körben elhelyezett egymást metsző két vonallal lehet. Érvényesen szavazni csak egy lehetséges választ megjelölve lehet.

(3) A képviselő egy alkalommal kérheti a rontott szavazólap kicserélését a bizottságtól, mielőtt azt az urnában elhelyezné. A szavazólapokat az Önkormányzat bélyegzőjével kell hitelesíteni annak átadása előtt, a képviselő jelenlétében. A képviselők egyenként adják le szavazataikat.

(4) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, melyet csatolni kell a Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez. A jegyzőkönyv tartalmazza

• a) a szavazás helyét,
• b) idejét,
• c) tárgyát,
• d) a szavazatszámláló bizottság tagjai nevét, tisztségét és aláírását,
• e) az esetlegesen felmerült körülményeket és
• f) az eredményt.

(5) A szavazás eredményét az arról készült jegyzőkönyv ismertetésével a bizottság elnöke közli a Képviselő-testülettel A titkos szavazással hozott döntést alakszerű határozatba kell foglalni.

13. §(1) A Képviselő-testület határozatait évenként folyamatos sorszámmal és évszámmal, a határozathozatal dátumával, valamint a határozatban foglalt döntés lényegére utaló címmel kell ellátni.

(2) A határozat végrehajtása érdekében szükséges intézkedéseket haladéktalanul meg kell kezdeni. A határozatról az érdekelteket haladéktalanul értesíteni kell.

14. §(1) Önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti

• a) a polgármester,
• b) az önkormányzati képviselő,
• c) a képviselő-testület bizottsága vagy
• d) a jegyző.

(2) Az önkormányzati képviselő a képviselő-testület ülésén az ülésvezetőnél írásban vagy szóban kezdeményezheti rendelet megalkotását. A kezdeményezésnek tartalmaznia kell a szabályozandó tárgykört, és a főbb szabályokra vonatkozó javaslatot. A rendelet-tervezet szakszerű előkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(3) Az önkormányzati rendeletet a rendelet teljes szövegét tartalmazó, aláírt egy példányának a Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell kihirdetni.

15. §(1) A Képviselő-testület üléséről egy példányban kell a jegyzőkönyvet elkészíteni.

(2) A jegyzőkönyvnek pontosan tartalmaznia kell a Képviselő-testület által hozott döntést, határozat esetében a jegyzőkönyv szövegébe szerkesztve, rendelet esetében a jegyzőkönyv mellékleteként.

4. Közmeghallgatás

16. §(1) A közmeghallgatás időpontjáról a képviselő-testület a munkatervében rendelkezik. A közmeghallgatás összehívásáról szóló hirdetményt a közmeghallgatás időpontja előtt legalább 5 nappal az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell közzétenni.

(2) A Képviselő-testület a közmeghallgatást a Községháza tanácstermében tartja.

5. A Képviselő-testület bizottságai

17. §(1) A Képviselő-testület a következő állandó bizottságot hozza létre: Ügyrendi Bizottság, melynek három fő képviselő tagja van.

(2) Az Ügyrendi Bizottság feladatát és hatáskörét a 3. melléklet tartalmazza.

(3) Bármelyik képviselő javaslatot tehet valamely, a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalására. Az indítványt a bizottság elnöke annak soron következő ülése elé terjeszti, melyre az indítványozó képviselőt meg kell hívni.

(4) A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül, melyet a bizottság elnöke, távolléte, akadályoztatása esetén elnökhelyettese ír alá.

(5) A bizottság döntésének kiadmányozója a bizottság elnöke, távollétében az általa megbízott személy.

(6) A bizottságok működésére egyebekben a képviselő-testület működésére megállapított szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.

18. §(1) A Képviselő-testület határozattal, meghatározott Önkormányzati szakmai feladat ellátására, ellenőrzésére, felügyeletére, határozott időtartamra, ideiglenes bizottságot hozhat létre, melynek összetételére az állandó bizottságra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(2) A Képviselő-testület az ideiglenes bizottság létszámáról, elnökéről, elnökhelyetteséről, tagjairól, feladatköréről, működésének alapvető szabályairól, elveiről a bizottság megalakításakor dönt. Az ideiglenes bizottság legfeljebb hat hónapig működhet.

(3) Az ideiglenes bizottság a képviselő-testület által meghatározott feladat elvégzését, illetve a működésére meghatározott idő lejártát követően megszűnik. Ezzel együtt az elvégzett munkájáról a képviselő-testületnek – előzetesen a bizottság által elfogadott – jelentésben számol be.

6. A polgármester, az alpolgármester és a jegyző

19. §(1) A polgármester saját hatáskörében – törvény, Önkormányzati rendelet vagy Képviselő-testületi határozat egyéb rendelkezése hiányában – az Önkormányzat, illetőleg a Képviselő-testület nevében megtehet minden olyan nyilatkozatot, vállalhat olyan kötelezettséget, írhat alá olyan megállapodást, szerződést, amely nem ellentétes az Önkormányzat, valamint a képviselő-testület és szervei érdekeivel, hatáskörével, az ezekről való döntés halaszthatatlan, vagy hátránytól, kártól óv meg. E hatáskörének gyakorlásáról a polgármester utólag köteles a Képviselő-testületet tájékoztatni.

(2) A képviselő-testület tagjai közül egy fő, társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(3) A jegyző jelzi a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő.

7. Lakossági fórum

20. §(1) A képviselő-testület döntése alapján vagy saját hatáskörében a polgármester falugyűlést hív össze a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatására, a helyi közügyek megvitatására, önkormányzati döntések előkészítésének, végrehajtásának megbeszélésére, valamint az ezekről történő tájékoztatás elősegítésére. A lakossági fórum nem minősül képviselő-testületi ülésnek.

(2) A lakossági fórum helyéről, idejéről és a megvitatásra kerülő témákról, annak megtartása előtt legalább 10 nappal, hirdetményt kell közzétenni a Hivatal hirdetőtábláján. A hirdetményt meg kell küldeni azoknak a személyeknek és szervezeteknek, akik egyébként a képviselő-testület ülésére szóló meghívót is megkapják.

(3) A lakossági fórumot a polgármester, távolléte, akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindkettőjük együttes távolléte, akadályoztatása esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke vezeti. Lebonyolítására a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni.

(4) A lakossági fórumról annak lényegét rögzítő jegyzőkönyv készül, melynek vezetéséről a jegyző gondoskodik. A jegyzőkönyvet a polgármester vagy levezető elnök és a jegyző írja alá.

8. A nemzetiségi önkormányzat működési feltételeinek biztosítása

21. §(1) Máriahalom Község Önkormányzata a német nemzetiségi önkormányzat részére a 2527 Máriahalom, Széchenyi Ferenc utca 38/c. szám alatti Ifjúsági Házban kizárólagos használatra egy helyiséget biztosít. A nemzetiségi önkormányzat az általa használt helyiségek használati jogát másnak nem engedheti át. A községi önkormányzat helyiség használatához kapcsolódó tárgyi infrastruktúrát biztosítja, a rezsiköltséget viseli.

(2) Máriahalom Község Önkormányzata a Hivatal útján biztosítja a nemzetiségi önkormányzat részére az önkormányzati működéshez szükséges tárgyi és személyi feltételeket, melynek keretében a hivatala ellátja:

• a) a nemzetiségi önkormányzat testületi üléseinek előkészítésével kapcsolatos feladatokat, különösen a meghívók, előterjesztések, hivatalos levelezés előkészítését, postázását, a testületi ülések jegyzőkönyveinek elkészítését és a felügyeleti szervhez való eljuttatását,
• b) a testületi- és tisztségviselők döntéseinek előkészítésével kapcsolatos feladatokat, a döntéshozatalhoz szükséges nyilvántartási, sokszorosítási és postázási feladatokat,
• c) a nemzetiségi önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatokat.

(3) A községi önkormányzat a (2) bekezdésben meghatározott feladatellátáshoz kapcsolódó költségeket, a rendelkezésre álló anyagi eszközök arányában, az éves önkormányzati költségvetési rendelet keretein belül biztosítja a nemzetiségi önkormányzat részére.

9. Záró rendelkezések

22. §(1) Ez a rendelet 2021. június 1-jén lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a szervezeti és működési szabályzatról szóló 9/2014. (XI.28.) önkormányzati rendelet.

1. melléklet

Máriahalom Község Önkormányzata alaptevékenysége és kormányzati funkciók szerinti besorolása

Államháztartási szakágazat: 841105 Helyi önkormányzatok és társulások igazgatási tevékenysége

1. 011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége

2. 013320 Köztemető-fenntartás és -működtetés

3. 013350 Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok

4. 016010 Országgyűlési, önkormányzati és európai parlamenti képviselőválasztásokhoz kapcsolódó tevékenységek

5. 016020 Országos és helyi népszavazással kapcsolatos tevékenységek

6. 018010 Önkormányzatok elszámolásai a központi költségvetéssel

7. 018030 Támogatási célú finanszírozási műveletek

8. 041231 Rövid időtartamú közfoglalkoztatás

9. 041232 Start-munka program – Téli közfoglalkoztatás

10. 041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás

11. 042120 Mezőgazdasági támogatások

12. 045120 Út, autópálya építése

13. 045160 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása

14. 049010 Máshova nem sorolt gazdasági ügyek

15. 052020 Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése

16. 062020 Településfejlesztési projektek és támogatásuk

17. 064010 Közvilágítás

18. 066010 Zöldterület-kezelés

19. 066020 Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások

20. 074032 Ifjúság-egészségügyi gondozás

21. 074040 Fertőző megbetegedések megelőzése, járványügyi ellátás

22. 081030 Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése

23. 081045 Szabadidősport- (rekreációs sport-) tevékenység és támogatása

24. 082044 Könyvtári szolgáltatások

25. 082091 Közművelődés – közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése

26. 082092 Közművelődés – hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása

27. 084031 Civil szervezetek működési támogatása

28. 084032 Civil szervezetek programtámogatása

29. 086020 Helyi, térségi közösségi tér biztosítása, működtetése

30. 091140 Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai

31. 096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben

32. 102031 Idősek nappali ellátása

33. 104037 Intézményen kívüli gyermekétkeztetés

34. 104042 Család- és gyermekjóléti szolgáltatások

35. 107055 Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás

36. 107060 Egyéb szociális pénzbeli és természetbeni ellátások, támogatások

2. melléklet

A képviselő-testület átruházott hatáskörei

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 2/2015.(III.1.) önkormányzati rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a polgármester átruházott hatáskörében a jogosult részére

a) Havi rendszerességgel nyújtott települési támogatásként lakhatási támogatást,

b) Rendkívüli települési támogatást

ba) temetési támogatást,

bb) krízistámogatást,

bc) eseti támogatást

állapít meg.

Dorogi Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Megállapodása alapján:

a) Orvosi ügyeleti szolgálat

b) Szociális feladatok

c) Hulladékgazdálkodási feladatok

3. melléklet

Az Ügyrendi Bizottság feladata, hatásköre

A bizottság felügyeli és ellenőrzi az SZMSZ-ben foglaltak megtartását, az Önkormányzat, a Képviselő-testület és szervei jogszabályoknak megfelelő működését a következők szerint:

a) a Képviselő-testület és szervei működésével összefüggő ügyrendi kérdésben állást foglal,

b) figyelemmel kíséri az SZMSZ rendelkezéseinek betartását, szükség esetén javaslatot tesz annak módosítására,

c) kivizsgálja az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést, és javaslatot tesz a Képviselő-testületnek a döntésre,

d) nyilvántartja, ellenőrzi, kezeli és vizsgálja a polgármesteri, képviselői vagyonnyilatkozatokat,

e) javaslatot tesz a Képviselő-testületnek vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntésre,

f) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 37. §-ában szabályozott, az összeférhetetlenségi eljárással kapcsolatos feladatok ellátása,

g) a képviselő-testület titkos szavazása esetén szavazatszámláló bizottságként jár el,

h) ellátja mindazon feladatokat, amelyeket részére a Képviselő-testület megállapít,

i) a bizottságnak a Képviselő-testület által átruházott hatásköre nincs.